Kétkomponensű nemszőtt szövetek
Kétkomponensű nem szőtt szövetek A nemszőtt anyagok egy fajtája, amely két különböző polimerből készül. A két polimer mindegyike egyedi kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. E két tulajdonság kombinációja jobb és tartósabb szövetet eredményez. A kétkomponensű nemszőtt anyag egy sokoldalú anyag, amely számos alkalmazásra alkalmas. Használható például törölközők, nedvszívó kötések, felnőttkori inkontinencia termékek és női higiéniai termékek készítésére.
A kétkomponensű nemszőtt szövetek piacának növekedését számos tényező vezérelte, köztük a nemszőtt szövetek iránti növekvő kereslet. A piac növekedése is várható a jövőben az újrahasznosítható szövetek használatának növekedése miatt. Ezenkívül a kétkomponensű nemszőtt szövetek számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos termékekhez képest, például tartósság, kényelem és kopásállóság.
A kétkomponensű szál egyes komponenseinek tulajdonságait, például kristályosságát differenciális pásztázó kalorimetria (DSC) segítségével vizsgálják. Különösen a kétkomponensű nemszőtt anyagokat többszálas szálak felhasználásával gyártják, burkolat/mag konfigurációkkal. Ezek a multifil szálak kör vagy többlobuláris keresztmetszetűek lehetnek. Előállításuk próbaléptékű olvadékfonógéppel történik. Miután elkészítették őket, termikusan konszolidálhatók egy naptárban.
A kétkomponensű nemszőtt anyagok egyik fő előnye a kopásállósága és a szagokkal szembeni ellenállása. Ezek a tulajdonságok nagymértékben függenek az összetett régiók közötti kötéstől. Ennek eredményeként a kétkomponensű nemszőtt anyagokat általában hőre kötött nemszőtt anyagokhoz használják.
Ezenkívül ezek a szövetek nagyobb rugalmasságot és terjedelmet biztosítanak a felhasználó számára. Ezenkívül a kétkomponensű szálak hasznosak texturált fonalak gyártásában. A kétkomponensű szálak másik előnye egyedi kémiai és fizikai tulajdonságaik. Ez lehetővé teszi, hogy különféle alkalmazásokban használják őket, például ipari szűrőanyagban.
A kétkomponensű nem szőtt textíliák különféle eljárásokkal készíthetők. A folyamat azonban több lépésből áll. Először a polimer megolvad, ami a szálak kiindulási anyagát képezi. Innen a szálak viszonylag nagy sebességgel fonódnak. Ezután a szálakat összekapcsolják. A polimertől függően eltérő olvadáspontúak lehetnek.
Ennek eredményeként a szövet hőstabilitása változik. Becslések szerint a fonott nem szőtt textília termikus stabilitása a kezdeti érték körülbelül 61%-a. Sőt, a szövet fajlagos szakítószilárdsága is elég jó a rugalmasságának köszönhetően.
Ha a gyártási folyamatról van szó, a kétkomponensű szálakat általában más típusú szálakkal kötik össze, hogy kompozitot képezzenek. Általában ennek a szálnak az első komponense polipropilén, második komponensként cellulózpolimer, harmadik komponensként pedig gyúlékony adalékanyag.
A fonott nem szőtt textília fajlagos szakítószilárdságát elsősorban a polimerek, a szálak kötése és a szálkötések szilárdsága határozza meg. Mindazonáltal a szálak mobilitásának célzott beállítására van szükség egy fonott kötésű szövet előállításához.
Míg a kétkomponensű nemszőtt anyagoknak számos különböző felhasználási területe van, a legelterjedtebbek a higiéniai ágazatban vannak. Egyedülálló tulajdonságaik lehetővé teszik felnőttkori inkontinencia termékekben, sebkezelésben és törlőkendőben való felhasználásukat.